A hím terméketlenné válik, de ugyanúgy mutatja az ivaros hímekre jellemző jegyeket - nem is szabad ivartalanításnak hívni. Nem múlik el a szaga, továbbra is jelölgetni fog, és továbbra is izgatottan fog viselkedni tüzelő nöstények jelenlétében. Az állat továbbra is ivaros hímként fog viselkedni, de utód nemzésére nem képes.

Kockázatok

Ez egy tenyészállatokra kidolgozott műtét. Emiatt nem a házikedvenceknél föllépő kockázati tényezőkkel kell számolni.

A spermavezeték elkötése miatt megnövekedett esélye van heregyulladás, vagy heredaganat kialakulásának. (Ezért rendszeres orvosi felügyelet alatt fog állni az állat.) Egyéb hormonális hatással - nem úgy, mint ivartalanításnál - nem kell számolni, mivel a here a helyén marad.

Előfordulhat, hogy az elkötött hím mégsem annyira elkötött, mint kellene, és utódot nemz. Embereknél ezer esetből egyszer a spermavezeték regenerálódik, vadászgörényeknél hasonló felmérés még nem készült.

Mivel a hím megnövekedett mennyiségű nősténnyel találkozik, növekszik a nemi betegségek elkapásának, terjedésének lehetősége is (ez a lehetőség akkor is fennáll, ha a hím nem elkötött). A vadászgörényeknél természetesen nincs annyira kockázatos betegség, mint az embereknél az AIDS.

Egy nőstény a párzás hatására, illetve amiatt, hogy hosszú ideig (több év) nincs ivartalanítva, lehetséges, hogy gennyes méh-gyulladást (pyometra) kap. Ezen kívül a megnövekedett ösztrogén szint aplasztikus anemiát okozhat, ami a csontvelő működésének csökkenését vonja maga után. Ez a folyamat irreverzibilis (megfordíthatatlan). Éppen ezért, ha a nőstényt a gazdi nem kívánja tenyészteni, mindenképpen az ivartalanítást javasoljuk, mint kevésbé kockázatos megoldást.

Használat

A vadászgörényre indukált ovuáció jellemző, azaz a petesejtek leválását csak a párzás váltja ki. Amennyiben nem kerülnek bepároztatásra, egész szezonban tüzelni fognak. Mivel a tüzelés megszűnését ilyen esetben a fényviszonyok megváltozása okozza, és a lakásban tartott vadászgörények mesterséges megvilágítás alatt élnek, ők akár folyamatosan betüzelve maradhatnak.

A 3 hétnél tovább tartó tüzelést túltüzelésnek nevezzük. Az 1 hónapnál tovább tartó tüzelés, túltüzelés már veszélyes lehet a vadászgörény számára. A veszélyességre utaló észlelhető jelek a kifehéredő péra, fogíny, később a szőr elhullajtása.

Az elkötött himmel tenyésznőstények tüzelése mulasztható el. Mivel egy nőstény évente két alkalommal is tüzelhet, de csak egyszer ajánlott bepároztatni, ezért a második tüzelést valamilyen módszerrel el kell mulasztani. A tenyésztők régen egy hőmérő segítségével végezték el ezt a beavatkozást, de ez nem megbízható, ezenkívül nagyobb esélye van annak, hogy megsértjük vele az állatot. A hormonkezelés a második alternatíva, de ezt sokan ellenzik, illetve hosszú távon mellékhatásokra számíthat az állat (lásd az embereknél a fogamzásgátló tabletta).

A harmadik megoldás az elsötétítés. A vadászgörények tüzelése fotoperiódus alapján szabályozott. A fény mennyiségétől függ, hogy mikor tüzelnek be, mikor hagyják abba. Megfelelő fénykezelés segítségével a tüzelés elmulasztható.

Az elkötött hím használata esetén a nőstényt a hím ugyanúgy bepározza, mint ha ivaros lenne, az aktusból viszont álvemhesség alakul ki, amelyből nem származik kölyök, vagy pedig a tüzelés elmúlik. Befedeztetés után nem sokkal - akár már 2 héttel a tüzelés elmúlása után is, de általánosságban 6 hét múlva - a nőstény általában (amennyiben a fényviszonyok, körülmények nem változnak) újra betüzel. Ez a lehetőség nem elkötött hímnél is ugyanúgy fönnáll.